2009. február 5., csütörtök

Boldog Lelkek Tánca, avagy hogyan maradtam ülve....


MÜLLER PÉTER, csupa nagybetűvel, Szegedre látogatott egy röpke előadás erejéig. Kedves barátnőmmel, akivel együtt éltük át a Magyar szak borzalmait és csodát, elmentünk hát, hogy fényt derítsünk a titkon tudni vélt nem igazi valóságra.
Megtelt a terem....csupa-csupa középkorú nővel, akiknek mélyebben gyökerező hitük van, mint nekünk, akik még fénykorunkat élve lázadóként pingálunk életünk palettájára...akadtak nők, akiken látszott a megcsömörlött, elidegenedett lét fájdalma....akadtak nők, akik csak önbizalomhiányuk miatt jöttek el és várták...vágyták a megoldást....amit más mondd el nekik.....s meglepő módon voltak férfiak, közülük néhányan az előadás előtt elhagyták a szeánszot. Azért mondom, hogy szeánsz, mert ilyen áhítat és agymosás csak ilyen helyeken van....Aztán elkezdődött...
Megjelent a Főnök, s belevágott szép lassan, megfontoltan, komótosan mondandójába...na igen, az időhúzás tökéletes eszköze. Tíz perc után testem menni akart, de még maradásra bírtam, s elkezdtem jegyzetelni. A téma: a képzelet gyógyító ereje....ugye-ugye nap, mint nap szembesülünk ezzel....csapból....
A képzelet szó etimológiájával ismét eltelt tíz perc...aminek gyakorlatilag nem volt értelme, mert nem vitte tovább a szálakat. Jött a humor, mellyel olyan közel lehet férkőzni a nők szívéhez...,,Arany Jánostól megijednénk, ha kijönne a színpadra, hiszen mindenki egy erős, férfias küllemű Toldi Miklósra számít, eközben Arany kis vézna és töpörödött emberke volt...." mindez a képzelet kapcsán...amit elképzelünk azok vagyunk....valójában Toldi egyenlő Arannyal.
Itt végleg megszűnt a varázs...Valóban ugyanaz a szerző és műve??????NEM!!!
Miért várnám Toldit, ha Arany Jánost várom.....miért kell nekem Toldi olvasásakor bevillannia Arany-nak??? S az előadás végén miért mondja akkor, amikor dicshimnuszt zeng a közönség, hogy áááá ez nem én vagyok...csak a könyvem.
Az interpretáció újat teremt...az már én vagyok....ott már nincs eredeti szerző...

A következő témakör az immagináció....mágia=mag.....születésünk előtt már elképzeljük, kik vagyunk, megvan az életutunk, áll a színpad...jöhetnek a színészek....ez a determináció....
A szabad akarat immár halott!!!Előre megvan a sors, nem hadakozhatunk...ezzel aztán végképp nem értettem egyet....akkor nincs hatás-ellenhatás, nincs ok-okozat.....akkor vagyunk...gyakorlatilag tök mindegy mit csinálunk, mert úgyis minden eleve el van rendelve....érdekes.....
,,Varázsképességem felszínre fog jönni"-Ő tudta hogy sikeres lesz, mert még születése előtt eldöntötte. Biztos sokan direkt azt akarják születésük előtt, hogy nyomorékok, betegek, elcseszett, kisiklott életűek legyenek....

A mai könyvek degradálása volt soron...mert arról szólnak, hogyan legyünk boldogok, sikeresek, hogyan csináljunk még több pénzt, de arról, hogyan éljük túl mindennapjaink, arról hallgatnak nagyon mélyen... Próbáltam rájönni, hogy mit is akar ezzel mondani, hogy az ő könyvei nem ilyenek? hm.
,,a hit tartja a pénzt hatalmon.boldog csak az tud lenni, aki erős. Gyenge az, aki fél. Erős, aki a halhatatlanságban bizonyos" biztos sokan vannak....és pont..más nem lehet boldog.
S letelt az egy óra....jöhettek a kérdések, melyek inkább csak bókok és ajándékelhalmozások voltak.......s végre eljött a vég....
Félre ne értse senki, szeretem Müller Péter könyveit, mert én interpretálom..én írom magamévá őket. De ahhoz nem kell szeretnem Müller Pétert.

1 megjegyzés:

  1. kíváncsian várom a többi írásaidat.
    hogy véleményt írhassak-bár senki nem kért meg rá- olvasnom kell téged.
    :-)

    VálaszTörlés